Van néhány olyan pszichológiai játszma, amelybe egy coach könnyen belekerülhet. Íme, néhány ezek közül a teljesség igénye nélkül.

Én csak jót akartam neked!

A coach támogató funkciója kínálja a Megmentői szerepet. A fenti játszma akkor történik, amikor a coach azt gondolja, hogy felismerte, hogy a kliensnek mire van szüksége, és – először finoman – elkezd harcolni ezért. A játszma dinamikája mindig ugyanaz: anélkül teszünk valamit valakiért, hogy azt vele előzetesen tisztáztuk volna. Végül köszönetet várunk. Amikor ezt megkapjuk, kész a függőség. Néha a coach Megmentő szerepében azon bosszankodik, hogy kihasználják őt. Ha nem érkezik köszönet, mert az ügyfél nem szereti az Áldozat szerepét, akkor a Megmentő könnyen Üldözőbe vált át: „Én ezt a legjobb szándékkal tettem, de ha te nem akarod…”

A Megmentő mindig önmagát menti meg a saját mínuszától (a TA-ban „nem okéságától”), amelytől folyamatosan tart. Hátterében az a korai hiedelem áll, amely szerint meg kell dolgozni azért, hogy mások elfogadjanak.

Ezt a játszmát a határok egyértelmű kitűzésével lehet elkerülni, miközben fönntartjuk a pozitív kapcsolatot. Hasznos lehet az is, ha időről időre föltesszük magunknak a kérdést: „Van-e arra szerződésem, amit éppen csinálok?”

(Azért ha valakit fuldokolni látsz a folyóban, ne várd meg, míg segítségért kiált!)

A teljes cikk letöltéséhez kattintson ide!