Aaron Antonovszky (1923-1994), amerikai születésű, később Izraelben élő orvos-szociológus volt. Az akkoriban erősen betegségközpontú orvostudománnyal szemben az egészség feltételeit kutatta, és alkotta meg a szalutogenezis (1979) modelljét, ami a testi-lelki ellenálló képesség, a sikeres megküzdés stratégiáját foglalja össze. Antonovszky ezt koherenciaérzésnek nevezte, ami azt jelenti, hogy az ember harmóniában van önmagával. A koherencia érzése három meggyőződésből keletkezik:

  • a világ rendezett és megérthető, a helyzetek és problémák összefüggései magyarázhatóak,
  • egy adott helyzettel meg tudunk birkózni, ehhez vannak erőforrásaink, amelyeket mozgósíthatunk, és képesek vagyunk befolyásolni a dolgokat,
  • az életnek van értelme, és érdemes a dolgokkal foglalkozni, mert az élet izgalmas és lelkesítő lehet.

A tranzakcióanalízisben a személyes autonómia fogalmával írjuk le azt az állapotot, amelyben az ember képes magának biztonságot teremteni (védelem), lehetővé tenni a változást (engedély) és erőforrásait mozgósítva növekedni (hatóerő). Lásd még: Reziliencia és okéság