Tranzakcióanalízis – TA
Kinek szól a TA?
Mindenkinek, aki mélyebben szeretné megérteni az emberi viselkedés és a kapcsolatok működésének mozgatóit, és hatásos eszközöket keres a változtatáshoz.
Szakembereknek, akiknek munkájában magas kapcsolati elvárásokkal kell megbirkózniuk. Vezetők, tanácsadók, coachok, szervezetfejlesztők, a HR szakértői, oktatók és trénerek, pedagógusok és mentálhigiénés szakemberek, a szociális szférában dolgozók egyaránt érdekeltek lehetnek.
A TA 3 kamerája
A tranzakcióanalízis személyiségelmélet arról, ahogyan az ember működik. A TA leírja a belső történéseket. Az énállapot-modell segít megérteni azt is, hogy a személyiség hogyan jeleníti meg magát.
A tranzakcióanalízis kommunikációs elmélet, amely belső és személyközi történéseket vizsgál, vagyis azt, hogy két ember között mi játszódik le nyilvánosan (társadalmi szinten), és mi rejtett módon (pszichológiai szinten). Ebből levezetve csoportok és szervezetek struktúráját és dinamikáját is meg lehet érteni. A kommunikáció elemzés azt is megmagyarázza, hogy az ember milyen rögzült kommunikációs minták alapján lép kapcsolatba másokkal, és tart fenn esetenként számára fájdalmas és káros kapcsolatokat is.
A tranzakcióanalízis fejlődéselmélet, amely tisztázza, hogyan őrizzük meg a gyermekkorunkból származó élmény- és viselkedésmintázatokat annak ellenére is, ha ezek fájdalmasak, korlátoznak vagy rombolnak bennünket.
Ismerős az ismeretlenhez. A TA szóhasználata
A TA legtöbb fogalma találó egyszerűséggel ír le bonyolult pszichológiai tartalmakat (Gyermeki, Felnőtt, Szülői, Üldöző, Én csak segíteni akartam! Stb.).
Az alapító, Eric Berne meg akarta szabadítani a pszichológiát a csak a beavatott kevesek számára érthető titokzatosságától, és azt a célt fogalmazta meg, hogy a modelleket egy 8 éves gyermek számára is érthető módon kell leírni. Ezért használta a köznyelv kifejezéseit szakszavak helyett.
A teljes irányzatnak azért adta a tranzakcióanalízis nevet, mert az emberi kapcsolatok működését annak mintájára képzelte el, ahogyan materiális és pénzügyi tranzakciókat „adok és kapok”-módon bonyolítunk. Az egyik leginkább újszerű megközelítése éppen az volt, hogy egy hatékony munkafolyamatban elengedhetetlen a kliens aktív közreműködése. Ehhez pedig laikusok számára is érthető nyelvezetre van szükség.
TA alapfogalmak
„Egyszerű, de nem könnyű.”
A tranzakcióanalízisben van néhány tipikus kulcsfogalom, amely egyrészt különbözik sok más pszichológiai módszertől és iskolától, másrészt amelyeket újra és újra alkalmaznak a gyakorlatban és a tranzakcióanalízist ismerők egymás közti kommunikációjában. Ezek a fogalmak, hogy a tranzakcióanalízis megalapítóját Eric Berne-t idézzük, „egyszerűek, de nem könnyűek”, tehát első pillantásra egyszerűen és könnyen érthetőek, mögöttük azonban nagy mélység és dinamika rejlik.
Ismerj meg itt néhányat közülük!
Az én-állapot modell
A tranzakcióanalízis magva az a megfigyelés, hogy felnőtt emberek nem mindig felnőtt emberre jellemző magatartással kommunikálnak és cselekszenek, hanem olykor egy gyermek pozíciójából is – a gyermekéből, akik egykor voltak – vagy szülőfigurák pozíciójából – azokéból a szülőkéből, akikkel gyerekként együtt éltek. Ezen a megfigyelésen alapul a tranzakcióanalízisben elterjedt én-állapot modell. Ez három én-állapotból áll: Gyermek-én, Felnőtt-én és Szülő-én. Minden én-állapot megjelenít egy gondolatokból és érzelmekből álló rendszert, amelyből egy bizonyos magatartás ered. Az én-állapot modell segítségével értik meg és magyarázzák a tranzakcióanalitikusok a személyiség struktúráit és az emberek közti kommunikáció és cselekvés formáit. Az én-állapot modell ábrázolása három egymás fölé rendelt kör alakjában világszerte a tranzakcióanalízis jelképe és márkajele lett.
Tranzakciók
Ha emberek lépnek egymással kapcsolatba, kicserélik közléseiket, üzeneteiket. Beleadják a beszélt nyelvet és a testüket, egyaránt használnak szavakat, gesztusokat, mimikát. Ezeket az emberek közti találkozásokat és interakciókat tranzakcióként definiálják. Embereket „olvasni” és érteni, belehelyezni őket egy élettörténet és a mindenkori szituációs viszony jelentés-összefüggésébe, ez tartozik a tranzakcióanalízis központi kompetenciájához és művészetéhez. A tranzakciók elemzése emellett abból az elképzelésből indul ki, hogy minden ember folyvást a három én-állapot egyike szerint cselekszik. Hogy melyik szerint, ez egyedül az ő dolga. A TA beavatkozásának egyedüli célja az emberek támogatása, hogy lehetőleg minél nagyobb tudatosságra jussanak el tranzakcióikban. E tekintetben a tranzakcióanalízist az önirányítás modelljeként is jelölhetjük.
Sorskönyv
A tranzakcióanalízis egy további fontos kulcsfogalma a sorskönyv. A tranzakcióanalízis abból indul ki, hogy minden ember eltervezte gyerekkorában a saját élettörténetét, a sorskönyvét. Ez a történet olyan, mint egy teljesen személyes színdarab: kezdete, közepe és vége van, és saját „dramaturgiával” is rendelkezik. Az alapokat a legkorábbi években fejleszti ki az ember. Hét éves korára kész van ennek a történetnek a terve. A sorskönyv a felnőtt embereknél legtöbbször nem tudatos, mégis úgy irányítják az életüket, hogy illeszkedjék a sorskönyvükhöz. A személyes sorskönyv elemzése a TA támogatásával segíthet az embereknek rátalálni, miért sodorják magukat nehézségekbe „anélkül, hogy észrevennék”, és milyen lehetőségeik vannak az ezekből eredő problémák megoldására.
Autonómia
Egy felnőtt embert állandóan az a kihívás éri: vizsgálja felül és újítsa meg stratégiáit ahhoz, hogy győzhessen az életben – és boldog legyen. A tranzakcióanalízis eszközei arra szolgálnak, hogy ösztönözzék és alakítsák ezeket a változtatási és tanulási folyamatokat. A cél a lehető legnagyobb autonómia elérése. A tranzakcióanalízis nyelvén az autonómiához tartozik az éber tudatosság, a spontaneitás és az intimitásra, tehát a valódi közelségre való képesség. Az autonómia megmutatkozik például abban, hogy a tranzakciók megfelelőek-e a mindenkori szociális kontextusban. A TA autonómia-fogalmának alapja az a meggyőződés, hogy az emberek képesek felelősséget vállalni a saját magatartásukért és érzéseikért. Ez azt jelenti, hogy minden ember képes változni. Ennek a feltétele egy döntés új út, új érzések, új magatartásformák kipróbálásának irányába.
Csipkerózsika és az autonómia
A gyönyörűszép Csipkerózsika, aki már sok-sok éve a kastélya szobájában aludt, egyszer csak kinyitotta szép kék szemeit, majd körülnézett: „Senki nincs itt!” Hát lecsukta szemeit, majd továbbaludt.
Újabb 100 év múlva ismét kinyitotta gyönyörűszép kék szemeit és körülnézett: „Megint senki, sehol egy herceg!” Így újra elaludt.
Még 100 év elteltével ismét kinyitotta szemeit, majd már kissé bosszúsan nézett körbe: „Senki! Se egy herceg, de még egy kertész se! Fölsóhajtott, aztán lábacskáit az ágyról a földre tette, és azt mormolta magának: Nincs más hátra, magamat kell fölébresztenem!”
Mi a TA?
A tranzakcióanalízis személyiség- és szociálpszichológia, melyet Eric Berne (1910-1970), amerikai pszichiáter és munkatársai alakítottak ki az 1950-es kezdődően. Az elmélet magában foglalja a személyiség fejlődésének és működésének leírását, egy kommunikációs elméletet; a működési zavarokra és a változásra vonatkozó elgondolásokat; valamint a rendszerek és szervezetek elemzésére is alkalmas modelleket. Az alapító halála óta eltelt időben a TA elmélete széleskörű fejlődésen ment át, módszereit pedig mára egyaránt sikerrel alkalmazzák a pszichoterápia, a tanácsadás, a nevelés és a szervezetfejlesztés területén, a kutatásokban pedig egyre több kontextusban igazolják hatékonyságát.
Az elmélet és az alkalmazási gyakorlat szorosan kapcsolódik a TA humanisztikus filozófiájához. A TA emberképe három alapvető elgondolás köré szerveződik, miszerint
- az emberek veleszületett méltósága feltétlen tiszteletet érdemel;
- ez összekapcsolódik azzal a képességgel, hogy mindenki képes gondolkodni és érezni, önmagára és környezetére reflektálni;
- tehát az ember dönthet és döntéseiért felelősséggel tartozik.
Erre az emberképre épül a TA-gyakorlat két alapelve: a szerződéses módszer és a nyílt kommunikáció. A tranzakcióanalízis alkalmazásának fő célja, s egyben a TA fő értéke az autonómia, amely három képesség – a tudatosság, az intimitás és a spontaneitás – működésének eredményeként fejlődik ki.
A TA mint iskola öndefiníciójának fontos összetevője, hogy befogadó, integratív szemléletként jellemzi magát. Ez vonatkozik az alkalmazási területeken megjelenő fejlemények követésére, az új eljárások és módszerek tanulmányozására. De a nyitottság tágabban is megnyilvánul a világ társadalmi, szociális vagy kulturális történéseire való élénk odafigyelésben.
Mi nem a TA?
Nem egy recept, amelyet panelmegoldásként minden helyzetre lehet használni. A TA alapos és részletes megfigyelést igényel. Gyorsan és koncentrálás nélkül nem hoz felismeréseket. Alapos önismereti munka nélkül nem tud értéket teremteni.
Nem egy eszköz mások manipulálására. Nagy a veszély, hogy elegendő gyakorlás híján egy-egy TA-modellt úgy használnak a mindennapi gyakorlatban, hogy az a másik ember “kihasználásához” vezet. “Most voltam egy tréningen, és ott pont a te problémádról volt szó!” Manipuláció alatt a másik ember befolyásolását értjük annak akarata ellenére.
A TA-t nem lehet olyan gyorsan alkalmazni, mint amilyen gyorsan meg lehet érteni. A TA – az alapító szavaival élve – “egyszerű, de nem könnyű”. Ebben a mondatban nagyon sok minden benne van: a lelkesítő és a veszélyes is. Mert a TA segítségével gyorsan felismerhető egy másik ember viselkedése, és az önreflexiót ezzel látszólag meg lehet spórolni. A TA-ra hivatkozva “nagyszerűen lehet” játszmákat fönntartani.
A TA valódi előnyeit alapos önismereti munkával és gyakorlással lehet megkapni. Ehhez a TA ösztönzést és elméleti modelleket ad. Ezeket a modelleket aztán saját tapasztalatainkkal találkoztatjuk, reflektálunk és az így nyert felismeréseket meglévő problémáink, feladataink megoldásában és céljaink elérésében használjuk fel újra. Ez a tapasztalás legalább 2-3 éves időtávban tud megbízhatóan realizálódni.
Miért pont a TA?
Mire van szüksége ma egy szakembernek, aki eredményesen szeretne dolgozni egy szervezettel, csoporttal, vagy egy személlyel? Ráadásul olyan különböző kontextusban, mint például a vezetés, a teammunka, a szervezetfejlesztés, a tanácsadás, a tréning vagy a coaching?
Elsősorban diagnosztikus modellekre, amelyek segítik őt abban, hogy áttekintést nyerjen a helyzetről, kifejezhetővé tegye az ügyfél valóságát, ami lehetővé teszi a kommunikációt és a megértést. A TA-modellek gazdagsága az egyén belső működésétől a társas rendszerek leírásáig terjed, így a mindenkori helyzetre alkalmas modellt találhatunk. A TA egyrészt rendszerszemléletű, másrészt kapcsolatorientált látásmódja segít egy komplex helyzet mindkét aspektusát feltárni.
Másodsorban konkrét eszközökre és módszerekre van szükség a munkához. A TA erőssége mindenekelőtt abban a kérdésben ragadható meg: „Ez most hogyan működik, miért van így, és hogyan lehetne egészen másképp?” A modellek ugyanis nemcsak leírnak egy helyzetet, hanem cselekvési irányokat is mutatnak. A TA-val való munka egyrészt mélységet, másrészt gyakorlatiasságot jelent, így segítségével könnyen fejleszthetők pl. tanácsadási folyamatok, tréningkoncepciók, csoport vagy egyéni fejlesztési tervek.
„Nincs gyakorlatiasabb dolog, mint egy jó elmélet!”