Unalmas-e a Felnőtt?

Unalmas-e a Felnőtt?

Szerző: | ápr 17, 2025 | TA basics

Aki már találkozott a tranzakcióanalízissel, az találkozott az énállapot-modellel is. Ez a modell a személyiséget három énállapot-kategória együtteseként írja le. Eric Berne, aki a modellt létrehozta, különféle tanulási és működési mechanizmusokat írt le találó metaforák segítségével: Szülői, Felnőtt, Gyermeki énállapot. A Felnőtt énállapot az itt és most-ra adott gondolati, érzelmi és viselkedéses reakcióinkat foglalja magában. Szó sincs tehát arról, hogy ilyenkor kizárólag kognitív folyamatok zajlanak, gépiesen unalmas, számítógép működés történik. Ez igen szűk szelete a Felnőtt énállapotnak. Az aktuális helyzetre adott érzelmi reakcióink, vagy a viselkedéses válaszok széles spektruma ugyanúgy a Felnőtt énállapot működését tükrözik vissza. A fő különbség az, hogy a Szülői és a Gyermeki énállapot működése mindig valamilyen, a múltból hozott minta aktivizálódását jelenti, ami egy aktuális helyzetben lehet hasznos, de korlátozó is. Nem minden tegnapi megoldásunk passzol ugyanis a ma problémáihoz.

Mikor NE válaszd a TA-képzést?

Mikor NE válaszd a TA-képzést?

Szerző: | márc 16, 2025 | TA professional

Mikor NE válaszd a TA-képzést?

  • Ha valamit gyorsan szeretnél megtanulni. A TA-képzés egy hosszabb út, amely igazi gyümölcseit 2-3 év elteltével mutatja meg.
  • Ha önmagukban csak a modellek érdekelnek. Inkább vegyél egy könyvet! A TA-képzésben a modellek eszközök, amelyekkel magadra reflektálsz.
  • Ha nem szeretsz csoportban tanulni. A TA-képzés csoportban tanulást jelent. A csoporttársaidat pedig nem te választod ki. Szinte biztosan lesz valaki a csoportban, aki az idegeidre megy. Ez leginkább veled van összefüggésben, és a tanulásnak az egyik leghatékonyabb módja, ha ennek utána mész.
  • Ha vegytiszta elméletet szeretnél tanulni, amelyben csekklisták, receptek és egyértelmű definíciók vannak, melyeket számokkal támasztanak alá. A TA-elmélet inkább kreatív, sokoldalúan használható elemekből tevődik össze, amelyek a koherencia mellett számos kérdést is fölvetnek.
  • Ha az „egy és igazi” elméletet szeretnéd megtanulni. A TA-ban sok modell van, ami azt jelenti, hogy az alkalmazásban mindig döntést kell hoznod, hogy a több modell közül melyiket választod. Ez azt jelenti, hogy időnként mellényúlhatsz.

 

C1-C2, ha nem nyelvvizsga. Coaching-sztori

C1-C2, ha nem nyelvvizsga. Coaching-sztori

Szerző: | febr 17, 2025 | TA professional

Jó 20 évvel ezelőtt, amikor a coaching megérkezett Magyarországra, nagyon föllelkesültem. Valahogy neve lett annak, amit korábban vezetői konzultációként, vagy a képzési folyamatokat kísérő egyéni fejlesztésként sokkal nehezebb volt „termékesíteni”. Trénerként és a szárnyait bontogató szervezetfejlesztőként azon morfondíroztam, vajon hogyan lehet megélni a coachingból, és egyáltalán menedzselni az egyéni ügyfélkört. A minősülés ellenére végül úgy döntöttem, hogy maradok a kaptafánál, és vezetői coachingot esetlegesen vállalok.

Azóta alaposan megváltozott a coaching-világ idehaza. Kiépült a szakma, létrejöttek a hazai képzések és coach-szervezetek, és a műfaj beépült a köztudatba.

Manapság inkább olyan coachokkal találkozom, akik TA-t tanulnak, mert szeretnék az eszköztárukat bővíteni. Úgy tűnik azonban, mintha a végzett coachok között ők lennének a kisebbség. Akik nem adják fel. Hisznek abban, hogy ezt lehet és érdemes csinálni. A többség talán nem is azért megy coach-képzésre, hogy coach legyen, inkább a támogató-fejlesztő kompetenciákkal barátkozik. Mint sok vezető. Mások lehet, hogy próbálkoznak és csalódnak, amikor a papír birtokában megtapasztalják, hogy nem is olyan egyszerű elindítani és életben tartani egy coach-praxist. Vajon hány coach képződik ki évente idehaza? És ez hogyan viszonyul a piac igényeihez?

Közben azon gondolkodom, mit jelent mindez a coach-szakma és a coaching mint szolgáltatás szempontjából. Úgy tűnik, mintha lenne a műfajnak egy olyan verziója (C1), ami egy-egy algoritmus alapján működik, erőteljes cselekvés orientációval, röviden és operatívan. De van egy olyan változata is (C2), amelyben az induló munkahelyi téma, a kliens teljes gondolati-érzelmi-viselkedéses működésében hoz létre egy sokkal átfogóbb változást, ami által szerepei sokféleségét (ideértve privát szerepeit is) magasabb szinten tudja összehangolni. A TA-s zsargonban erre mondjuk, hogy autonómiájában fejlődik. Ez a fajta minőség azonban a coach részéről 2-3 éves képződést, abban erős önismereti fókuszt, és legalább ugyanennyi emberekkel szerzett előzetes munkatapasztalatot követel meg.

A kérdés az, hogy a coachingnak ez a kétféle értelmezése és megvalósulása hogyan hat egymásra? Nem e miatt inflálódik-e a coaching általában, ami különben egy magasan kvalifikált szakember nagy értékű szolgáltatása lehetne, ahol szervezet- és rendszerismeretét különleges módon ötvözi pszicho-szociális kompetenciáival, majd ezt bocsátja kliensei rendelkezésére.

(A fenti eszmefuttatás kizárólag az üzleti coachingra vonatkozik.)

Az intimitás képessége

Az intimitás képessége

Szerző: | febr 16, 2025 | TA basics

Az autonómia Berne szerint három képesség, a tudatosság, a spontaneitás és az intimitás felszabadítása, ill. visszanyerése.
Az intimitás egy őszinte, személyes találkozás, ami éppen akkor válik lehetségessé, amikor készek vagyunk magunkat a világgal és másokkal kapcsolatba engedni.
Kapcsolatainkban: a családban, a barátságban, a munkahelyen a másokkal való „kölcsönhatásban” válik lehetségessé, hogy önmagunkat megéljük, hogy megtapasztaljunk valami újat magunkról vagy a másikról. Ilyenkor képesek vagyunk közelséget kialakítani és magunkban megbízni. Képesek vagyunk magunkat olyannak mutatni, amilyenek vagyunk és ezt másoktól is igényeljük. Az intimitásban nem szükséges színészkednünk ahhoz, hogy figyelmet kapjunk. Beleengedhetjük magunkat a kapcsolatba, szeretetet ajándékozhatunk másoknak és hagyhatjuk, hogy szeressenek bennünket.
Spontaneitás

Spontaneitás

Szerző: | febr 16, 2025 | TA basics

Az autonómia Berne szerint három képesség, a tudatosság, a spontaneitás és az intimitás felszabadítása, ill. visszanyerése.
A spontaneitás alatt nem egyszerűen csak kreativitást, termékeny káoszt értünk, hanem egy képességet arra, hogy mindenkor az itt és most-ra, az adott pillanatra tudjunk reagálni vagy kezdeményezni anélkül, hogy kész, sorskönyvi viselkedés és élménymintákhoz nyúlnánk vissza. Azt jelenti, hogy kíváncsiak és nyitottak vagyunk az újra és a jelenlévőre, megengedjük az új tapasztalatokat és meglepetéseket, és készek vagyunk akár arra is, hogy kisebb sebeket szerezzünk. Ez természetesen a bizalmat is magában foglalja önmagunkban, másokban és a világban – azzal a tudással együtt, hogy nem mindig minden jó vagy fordul jóra.